Jó lenne, ha végre már azok lennénk, Akik Vagyunk: EMBEREK. Nem alá és fölérendeltséget okozó, elnyomó, és egyben elnyomott létező- magvak.> Jó lenne, ha már nem képzelnénk többet a dolgokról, mint amik. Nem gondolnánk másokról, és magunkról többet, mint amennyi. > Jó lenne, ha végre a szeretet terjedne és a segítségnyújtás ezeken az ezós levlistákon, és nem a másik félelembe, rettegésbe döntése.Nagyon rezonáltál arra amin nekem is sokat jár az agyam. A munkahelyemen a négy év alatt kb. 5x vagy 6x változott a szeverzetem elnevezése, úgyhogy az aláírásom szép lassan lerövidült, hogy még magában foglalja éppen azt a szervezetet amelyikben vagyok, mára ennyi maradt EDS ITO, de talán még ez a címke is sok, úgyhogy tegnap arra jutottam, hogy ha rendelek majd névjegyet akkor annyi lesz rajta: Pál László, Ember, ez talán az idő legnagyobb részében igaz. Azután azon gondolkodtam, hogy milyen érdekes a bálványteremtési kényszerem(-ünk). Én pl. egész életemben bálványokat teremtettem magam körül, embereket tettem fel arra bizonyos talapzatra, aztán ezek az emberek szép lassan mind csatlakoztak hozzám a porban. Annak azért örülök, hogy szép lassan egyre kisebbek a bálványaim és egyre inkább a kommunista szemlélet szerint nézem magam körül a dolgokat (minden ember egyenlő) és beruházok majd egy igazi Mao öltönybe is :)Az ezoizélésről meg az a véleményem most, hogy pont olyan jó időtöltés mint bármi más és pont olyan jól elaltat mint az egyéb izgalmas tevékenységek. Ki Bruce Lee-t kultiválja, ki pedig ezt a Pisis Szofiát 🙂